Halloween vs. Halottak napja / Halloween vs. All Saints' Day

 

ENG

Halloween vs. All Saints' Day

Halloween and the All Saints’ Day are two different but closely related events, celebrated in different seasons, with different cultural roots and meanings. Although both deal with death-related themes, the customs and atmosphere are very different. I compare them below:

1. Origins and historical roots

• Halloween: 

Halloween is an authentic Irish celebration of the night of 31 October (the night before the Catholic feast of All Saints), originating from ancient Celtic traditions and held mainly in Anglo-Saxon countries. The holiday was introduced to North America around 1840, when many poor Irish farmers emigrated from Ireland, bringing with them their ancient Celtic folk traditions and beliefs. As it is today, this pagan festival, known as authentic, incorporates elements from the ancient Mediterranean, with the addition of Irish customs and the joyous festive and gastronomic follies of North America and Western Europe, including pumpkin candle carving, costume begging, fancy dress parties and apple picking. The Celts believed that on the night of 31 October the spirits of the dead would return and, fearing that they might enter the spirits of the living, the alive would put on various disguises to trick and confuse the spirits. In America, Halloween became increasingly popular in the early 1900s and became the most popular of all Halloween celebrations, with festivals featuring costumes of monsters, witches, aliens, pirates, cartoons and fairy tales, animals and celebrities. Halloween traditions have also spread to Hungary. Although it is scientifically proven that mankind has been obsessed with witches for at least 4,000 years, according to University of Hertfordshire professor Owen Davies, the most popular elements of today's Halloween festival are witches, ghosts, black cats, mythical supernatural creatures, fairies, goblins and other horrors.

The origins of Halloween date back to Roman times, when the Romans occupied a large part of the British Isles. Over time, Halloween merged with the Roman festival of Pomona(wd), goddess of fruit trees and gardens; and Parentalia, a day of worship for the dead; Lemuralia, a Roman religious festival during which the ancient Romans performed rituals of exorcism to drive the malevolent and fearsome spirits of the dead from their homes; and the pagan Celtic festival of Samhain, held on 31 October, which they also considered the last day of the Old Year. The Druids believed that spirits, especially the evil ones, visited the living from the underworld on this night, and that the spirits of the dead of the year passed into the afterlife on this night. Also included is the opening of the so-called fairy hills, during which mythical creatures, not all of them benevolent, invade the human world. During the Roman conquests, Gaul was integrated into the Roman Empire, so elements of Celtic festivals began to blend with Roman festivals. Among the pagan Celtic traditions was the autumn festival of Samhain, held in honour of the Celtic sun god. At this time, the Celts living in what is now Britain, Ireland and northern France celebrated the Celtic New Year, which fell on the night of 31 October, and thanked the sun god for making the land and crops rich.

It was believed that on this night, the souls of those who had died in the past year could confuse the lives of the living, as souls migrate to the realm of the dead on this night. People would offer food and animals to the spirits to facilitate their wanderings. With the spread of Christianity, the night of the day of the pagan Celtic festival, later called Halloween, marked the beginning of the winter darkness, the Celtic New Year. The Celtic priests gathered on a hilltop under a sacred oak tree, lit a fire, made offerings of crops and animals, and danced around the fire. In the morning, each family was given some of these embers to light new fires with, which would drive away evil spirits and keep homes warm.

All Saints’ Day

The Day of the Dead is a Christian holiday for the faithful in purgatory who have died but have not yet been saved. Catholics observe it on 2 November, the feast of the "suffering church", the feast day following the feast of All Saints on 1 November, when the "struggling church" commemorates the "suffering church". On this day, many people light candles and candles in memory of their deceased loved ones and visit the graves of their relatives in cemeteries. In Hungary, the Day of the Dead has gradually been transformed from a holiday of the Catholic Church into a day of commemoration of the deceased, a general day of remembrance, regardless of denomination.

Ancient Romans worshipped their ancestors and heroes as gods and demigods. A festival dedicated to honouring and commemorating the dead existed in ancient Rome under the name Feralia. The commemoration of the dead has been part of every liturgy since the 3rd century BC. In the Church, the Day of the Dead was first celebrated as an independent feast in 998. It was the initiative of the Benedictine Abbot St. Odilo of Cluny to commemorate all the faithful departed after All Saints' Day, which commemorates the saved souls. The feast spread widely in the 11th century and became official in the 14th century. The commemoration of deceased loved ones and intercession for them to alleviate their suffering in purgatory (purgatorial fire) is based on Catholic beliefs. It is a consolation to those left behind that they can do something for their departed loved ones through prayer, penance and Holy Mass.

2. Date and duration

• Halloween: Celebrated on the evening of 31 October, it is a one-day event.

• Day of the dead: 2 November On the night between All Saints' Day and the Day of the Dead, it is popular belief that the dead say mass in church. Tradition has it that the first of November is All Saints' Day, when the saints, martyrs and those saved in paradise are remembered in the Western Christian world, while the second of November is the Day of the Dead, when the deceased, or those who have not yet been saved in heaven, are remembered.

3. Mood and purpose

• Halloween: Halloween tends to be based on a fun form of fear and terror, with symbolism of ghosts, witches, vampires and other scary characters. Children dress up in costumes and go trick-or-treating from house to house. The focus is on fun and merriment rather than serious commemoration.

• All Saints’ Day: While in some countries, All Saints' Day and Day of the Dead are marked by a sombre, sad mood, in other cultures the commemoration of the departed is more joyful. What is common to all, however, is the expression of respect for the memory of the departed.

4. Symbols

• Halloween: The main symbols include jack-o'-lanterns, black cats, witches, ghosts and other scary figures. The colours of the holiday are orange and black.

A pumpkin lantern with a candle inside, often in a special shape, has become the most important Halloween decoration and traditional symbol. The carved pumpkin was first associated with the harvest season, long before it became a symbol of Halloween in the United States. The English name for the carved pumpkin is "Jack O'Lantern".

The candied apple is also a symbol of Halloween. The date of Samhain signalled to the Celts that the fruit that had ripened in the summer was to be harvested, all the apples were to be picked from the apple trees. It was believed that after Samhain, the evil fairies would spit on all the unharvested apples, making them inedible. In a popular version of a Halloween game, girls secretly mark their apples before throwing them into a barrel of water. The apples float in the water and the boys have to take them out with their teeth. If one of the girls catches a marked red fruit with her teeth with a potential sweetheart, it is believed that they may get together in the future.

• All Saints’ Day: In most parts of Central and Eastern Europe, including Hungary, All Saints' Day commemorators visit graves, tidy them up, decorate them with flowers and light candles in memory of the dead.

HUN

Halloween vs. Halottak napja

A Halloween és a halottak napja két különböző, de egymáshoz közeli időszakban ünnepelt esemény, amelyek eltérő kulturális gyökerekkel és jelentéssel bírnak. Bár mindkettő a halállal kapcsolatos tematikát dolgozza fel, a szokások és a hangulat nagyon különbözik egymástól. Az alábbiakban összehasonlítom őket:

1. Eredet és történelmi gyökerek

• Halloween: 

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján (a Mindenszentek katolikus ünnep előtti estén), amelyet elsősorban az angolszász országokban tartanak. Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is. Mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep az ókori mediterráneumból származó elemeket is tartalmaz, amelyek kiegészültek az ír nép szokásaival és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi és gasztronómiai bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, almahalászattal is. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé, majd a legkedveltebbé halloween ünnepe, az ünnepi fesztiválokon szörnyek, boszorkányok, földönkívüliek, kalózok, rajzfilmek és mesék szereplői, állatok és hírességek maszkjait viselő jelmezesek jelennek meg. A halloweenhez kapcsolódó szokások eljutottak Magyarországra is. Habár a hertfordshire-i egyetem professzora, Owen Davies szerint tudományosan bizonyítható, hogy az emberiség már legalább négyezer éve rögeszmésen fél a boszorkányoktól, a mai halloween fesztivál legnépszerűbb elemei mégiscsak a boszorkányok, a kísértetek, fekete macskák, mitikus természetfeletti lények, tündérek, koboldok és egyéb rémségek seregei. 

A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona(wd), a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból, illetve az esztendőben elhunytak lelkei ezen az éjszakán lépnek át a túlvilágba. Szintén idetartozik még az úgynevezett tündérdombok megnyílása, melynek során mítikus teremtmények özönlik el az emberek világát, amelyek közül nem mindenki épp jóindulatú. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. A pogány kelta hagyományok közt szerepelt az őszi samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia, Írország és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett, és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.

Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatokat áldoztak, hogy megkönnyítsék vándorlásukat. A kereszténység elterjedésével később halloweennek nevezett pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a téli sötétség kezdetét, ez volt a kelta újév. A kelta papok egy hegytetőn, a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.

• Halottak napja

A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a „szenvedő egyház” ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a „küzdő egyház” a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett Feralia néven. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatóriumbeli (tisztítótűz) szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.

2. Időpont és időtartam

• Halloween: Október 31-én este ünneplik, és csak egy napos esemény.

• Halottak napja: November 2. Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. A hagyomány szerint november elseje mindenszentek napja, amikor a szentekről, a mártírokról és a paradicsomban üdvözültekről emlékezik meg a nyugati keresztény világ, míg november másodika a halottak napja, amikor az elhunytakról, illetve a hagyomány szerint mindazon halottakról emlékezünk meg, akik még nem üdvözültek a mennyországban.

3. Hangulat és cél

• Halloween: A Halloween inkább a félelem és rémület szórakoztató formájára épít, a szellemek, boszorkányok, vámpírok és más félelmetes alakok szimbolikájával. A gyerekek jelmezt öltenek, és édességért járnak házról házra (trick-or-treating). A fókusz inkább a szórakozáson és a mulatságon van, mint a komoly megemlékezésen.

• Halottak napja: Míg egyes országokban a mindenszentek ünnepét és a halottak napját borongós, szomorú hangulat lengi át, addig más kultúrkörökben inkább vidám hangulat jellemzi az eltávozottakról való megemlékezést. Ami azonban mindenhol közös, az elhunytak emléke iránti tisztelet kinyilvánítása. 

4. Szimbólumok

• Halloween: A fő szimbólumok közé tartozik a töklámpás (jack-o'-lantern), a fekete macskák, a boszorkányok, szellemek és más rémisztő alakok. Az ünnep színei a narancssárga és a fekete.

A belsejében mécsessel világító, sok esetben különleges formájú töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb kelléke, illetve tradicionális szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott, jóval azelőtt, hogy a halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban. A kivájt töklámpás angol elnevezése „Jack O'Lantern”, azaz „Lámpás Jack”.

A kandírozott alma is jelképe halloweennek. Samhain időpontja jelezte a keltáknak, hogy a nyáron megérett gyümölcsöket le kell aratni, minden almát le kellett szedni az almafákról. Úgy vélték, hogy Samhain után, a gonosz tündérek minden le nem szedett almát leköpnek, hogy azok ehetetlenekké váljanak. Egy halloween játék egyik népszerű változatában a lányok titokban megjelölik az almájukat, mielőtt egy hordó vízbe dobják őket. Az almák a vízben lebegnek és a legényeknek a fogaikkal ki kell venniük. Ha valamelyik lány lehetséges kedvese fogaival elkap egy megjelölt piros gyümölcsöt a fogaival, akkor a hiedelem szerint a jövőben összekerülhetnek.

• Halottak napja: Közép- és Kelet-Európa legnagyobb részén, így Magyarországon is mindenszentek napján az megemlékezők kilátogatnak a sírokhoz, rendbe hozzák és virággal díszítik azokat, illetve gyertyát gyújtanak a halottak emlékére.